Magyarországi Szerb Színház

Magyarországi Szerb Színház története

A mai Magyarországi Szerb Színház elődje 1991-ben alakult, amikor is Rusz Milán friss diplomásként színpadra vitte Mrozsek „Emigránsok” című darabját.

A színház elsődleges elnevezése a „Szerb-horvát Színház” volt. A társulat az Emigránsok című darabot először a budapesti Madách Színházban vitte színpadra, majd még ugyanabban az évben az előadás a belgrádi Nemzeti Színházban is bemutatásra került. A színháznak ekkor még csak kettő tagja volt – Rusz Milán alapító, igazgató, művészeti vezető, rendező és színész, valamint Matoricz József színművész.

A jugoszláviai politikai események érthető módon hatást gyakoroltak a színház életére is, így az hamar megszűnt működni. 1993-ban Rusz Milán átdolgozta a régi szentendrei pravoszláv írásos anyagokat és azokat alapul véve rendezte meg a „Szentendrei Evangélium” című passiójátékot, amelyet a „Szerb Színház Stúdió”, a Magyarországi Szerb Színház elődje mutatott be. Ezt a gondosan és szépen átgondolt darabot a társulat először a budapesti Nemzeti Színházban vitte színpadra, közel 60 szereplő közreműködésével. Az előadás és a kezdeményezés jelentőségéről többek között az az információ is tanúskodik, hogy a darab bemutatóján részt vett a Magyar Köztársaság akkori köztársasági elnöke, Göncz Árpád is.

A társulat a „Farkasok pásztora” című rock operával (Rusz Milán és Dujmov Dragomir szövege alapján) a társulat 1994-ben bejárta Magyarország szerbek lakta településeit és Szerbiát is. A darab zenéjét a híres jugoszláv „Nehézipar” rock együttes zenésze és a neves zeneszerző Lengyel Gábor írta.

A következő évben pedig sor kerül a színház intézményesítésére, amikor is a színházi stúdió nevét „Joakim Vujić Szerb Színházra” változtatja. Ebben az időben Rusz Milán megrendezi R. Dürrenmatt adaptációját, Shakespeare János király című darabját. A János király daraboz a színház új premier előadása követ, Milosevits Pééter magyarországi író és műfordító tollából, Avala expresz címmel, amelyet a társulat számos magyarországi településen és Belgrádban is bemutat.

Az 1997-es év új sikereket hozott. A színház ekkor viszi színpadra Ionescu Kopasz énekesnő című darabjáz Vencel Valentin rendezésében. Ugyanabban az évben a társulat sikeresen mutatja be a Régi pesti orfeum című kabaréját, ami a XX. századi régi magyar szövegeken alapuló mű. A ’97-es év a színház átszerveződését is meghozza, és egy rövid szünet után a keletkezett problémák megoldásával 1999-től a teátrum munkáját Lóréven folytatja, amely település helyet biztosít a színház további sikeres munkájához. A változások következtében a színház új, állandó helyre költözik, „állandó színpadot” kap, közel a fővároshoz, és ugyanekkor előző nevét Magyarországi Szerb Színházra változtatja, Lórév község székhellyel.

Strindberg, Júlia kisasszony című műve volt a társulat első, az új környezetben színpadra vitt műve. Tomasevity Zorka rendezésében e darabot a társulat állandó tagjai Jurkovity Zorica és Ember Tibor, valamint az újvidéki színház vendégművésze Križan Szilvia adták elő.

A Magyarországi Szerb Színház hivatalos honlapja

Új Magyarország
Új Magyarország
Új Szechenyi terv