Történelmi áttekintés a magyarországi szerbekről

A magyarországi szerbek történelme

A szerbek jelenléte a mai Magyarország területén már a középkorra tehető. A XIV. század végétől a szerb vazallus állam bukásáig 1459-ig tartó időszakot a szerbek vándorlása jellemezte, akik a török hódítás elől menekülve (kisebb csoportokban) letelepedtek az ország északi és déli területein. Az Oszmán Birodalommal határos déli részeken a szerb „sajkások” alkották a magyar király határőr csapatait.

A szerbek száma Magyarországon a III. Čarnojević pátriárka által vezetett 1690-es nagy népvándorlással, vagyis a „Velika seoba Srba”-val ugrott meg igazán. A Dunán és a Száván átkelő kb. 60 000 fős tömeg a Duna mentén haladva eljutott egészen Szentendréig, valamint a szerb telepesek letelepedett a Maros folyó környékén és a Bánátban is (Deszk, Újszentiván stb.) Ebben a periódusban a szerbek jelentős etnikai csoportot alkottak, akik a császári privilégiumokkal együtt politikai jogokat is kaptak. Az I. Lipót császár által adományozott privilégiumok a szerbek számára a szabad vallásgyakorlás jogát garantálták, felmentették őket bizonyos feudális adók alól és további kiváltságokat adományoztak nekik.

A művészet is jelentős változások történtek a barokk stílus elfogadásával. A XVIII. század kulturális központjává Szentendre vált. A város jelentőségéről, gazdagságáról és kulturális szerepéről tanúskodik a 7 barokk stílusú templom és a Budai egyházmegye múzeumának gazdag gyűjteménye. Különleges szerepet játszott e kor kulturális életben Kiprijan Račanin és Gavril Stefanović Venclović.

A XVIII. század vége és XIX. század eleje között a szerb kultúra központja Bécsből Budapestre, majd pedig Újvidékre lett. A budai szerbek ekkor már saját újsággal rendelkeztek és egy jól szervezett közösséget alkottak. 1896-ban Budapesten megalakítják a Matica Srpska-t, amelyet később Újvidékre költöztetnek, ahol a mai napig is működik. A bécsi palota a tehetős és befolyásos szerbeknek magas rangokat, nemesi jogokat és birtokokat adományozott szolgálataikért (Čarnojević-ek, Popović-ok, Rašković-ok, Tekelija-k). Tököly Száva, a kor egyik legbefolyásosabb és legtanultabb nemese vagyonát a szerb nép javára fordította (gazdag könyvtárát és vagyonát a szerb fiatalok oktatásának támogatására fordította, továbbá létrehozta a ma is működő Tökölyánum intézményét). Ebben a korban nyíltak meg az első polgári iskolák és gimnáziumok, számos könyv nyomtatására is ekkor került sor.

A XVIII. század vége óta a magyarországi szerbek száma folyamatosan csökken, amelynek okai különbözőek. A csökkenés egyik legfőbb oka a szerbek optálása az akkori Hármaskirályságba, vagyis a Szerb – Horvát – Szlovén Királyságba.

Az első világháborúig tartó időszakban a kultúra ápolásában a szerb pravoszláv egyháznak volt a legmeghatározóbb a szerepe, ahogyan a két világháború közötti időben is, habár ezt az időszakot is a lakosság számának jelentős csökkenése jellemezte. A nép a vallási ünnepek során gyűlt össze leggyakrabban, a papok és a tanítók szervezésében pedig különféle programok és ünnepségek kerültek megrendezésre. A színes, leggyakrabban vidám programokat általában településen belül szervezték, azok általában színházi előadások, esetlegesen amatőr társulások vendégszereplései, különféle irodalmi-, játékos- és zenés esték voltak. Az Antifasiszta Front megszervezése (1948), amely magát később a Magyarországi Déli Szlávok Szövetségévé nőtte ki, a szerb kultúra új időszakát jelentette. A kulturális hullám beindulásával az ország számos településén klubokat hoztak létre, amiken belül különféle szekciók működnek: folklór, zene, dráma és néprajz. E szekciókhoz mindenki csatlakozhatott nemzetiséghez tartozástól függetlenül. Klubok az alábbi településeken működtek: Battonyán, Deszken, Szegeden, Hercegszántón, Mohácson, Medinán, Lóréven, Szigetcsépen, Százhalombattán, Budakalászon, Pomázon, Szentendrén és Budapesten.

A múlt század ’90-es éveiben sok település klubja néptánc- és hagyományőrző csoporttá alakult át, továbbá az Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) létrehozásával is egy új időszak vette kezdetét. Ez az új szervezet lett a magyarországi szerbek legfontosabb intézménye a szerb nemzetiség egyedüli, „legfőbb” képviselője a politikai és mindennapi életben.

Az 1993-ban elfogadott nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény (NEKTV) 13 államilag elismert nemzeti és etnikai kisebbségről rendelkezik, továbbá bevezeti a nemzetiségek önkormányzati rendszerét. A magyarországi szerbek központi intézménye a SZOÖ. Az önkormányzat legfőbb szerve a közgyűlés, amely jelenleg 15 tagból áll, élén egy elnökkel és két elnökhelyettessel. A SZOÖ elnökét a közgyűlés tagjai közül titkos szavazással 5 évre választja, továbbá elnökhelyetteseit az elnök javaslatára szintén 5 éves ciklusra választja meg.

Új Magyarország
Új Magyarország
Új Szechenyi terv
A weboldal 2015 évi működtetése, szerkesztése, bővítése az EMET támogatásával megvalósult, a NEMZ-KUL-15-0164 számú pályázat keretein belül.
A weboldal 2016 évi működése, karbantartása Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatásával megvalósult, a NEMZ-KUL- 16-0106 számú pályázat keretein belül
A weboldal 2017 évi működése, karbantartása Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatásával megvalósult, a NEMZ-KUL- EPER-17- 0041 számú pályázat keretein belül