Örömünkre szolgál, hogy érdeklődésével megtisztelte honlapukat. Weboldalunkon keresztül hasznos információkra tehet szert, olvashat a Magyarországon élő szerb nemzetiség kultúrájáról, az egyházról, az oktatásról, az önkormányzat munkájáról és tagjairól, továbbá a képgalériából ízelítőt kaphat a magyarországi szerb közösség mindennapi életéből.

A szerbek Magyarország területére tömegesen a XIV. században, a török hódítás elől menekülve érkeztek, ettől kezdve folyamatosan telepedtek le hazánkban. A XVIII. század a magyarországi szerb kultúra virágzásának ideje, Szentendre fejlődése is erre az időre tehető. A kézműipar és a kereskedelem egyaránt gyorsan fejlődött, pezsgő kulturális élet alakult ki. A korabeli szerb kulturális, politikai és vallási élet központja lett Szentendre, melynek nyomai ma is láthatók a városba látogatva.

A hazai szerbek kultúrájáról a legismertebb az építészeti örökségük. A szerb templomok többsége a XVIII. és XIX. században épült, amikor a szerb kereskedők már jelentős gazdasági hatalommal bírtak a városokban. Templomaik többsége a magyarországi barokk építészet jelentős alkotása.

A szerb kisebbség Magyarországon Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér és Pest megyében, illetve Budapesten él. Legnagyobb számban a Duna menti településeken, Szentendrén, Budapesten, Ráckevén, Mohácson, Baján, illetve Szeged és Pécs környékén élnek szerbek. Az egyetlen magyarországi szerb többségű település a Csepel-szigeten található Lórév.

A magyarországi szerbekre a kimagasló iskolázottság is jellemző. Képviselőik a társadalom valamennyi területén kiemelkedő eredményeket értek el, az Akadémiától és az egyetemeket át a kórházigazgatóig az egészségügyben, míg a művészet területén a legismertebbek a Sztevanovity testvérek – Zorán és Dusán, valamint a Vujicsics testvérek – Tihamér és Sztoján, illetve a nemrég elhunyt Petrovics Emil zeneszerző. 2001-ben a magyar állampolgárok közül 3816-an vallották magukat szerb nemzetiségűnek.